Történelem
Ismerkedés az ősökkel és új külső
Miután felépültem egy ideig úgy bántak velem mint aki rühes; elkerültek nem néztek rám, nem válaszoltak amikor kérdeztem. Egy idő után rájöttem, hogy miért van ez, akkor amikor hallottam két cselédet arról beszélni, hogy Damon amióta itt vagyok akárki is rákérdez, hogy mi van velem, miért vagyok itt azokat vagy megöli/ megöleti, vagy elküldi olyan harcokba amikről biztosan nem jön vissza. Azóta minden megváltozott. Halottam, hogy valaki/ valakik azon morfondíroznak, hogy mindezt azért teszi, mert lelkiismeret furdalás van miattam, bár ezt kétlem. Mindegy is most hivatott magához. Elméletileg Bence már ott van, de már egy ideje nem beszéltem vele, de még ő sem szólt hozzám. Nem tudom mi van az emberekkel. Tőlem félnek? Nem inkább Damontól kéne? Jobb lesz ha most megyek.
Amikor odaértem az ajtóhoz eszembe jutott a 2 hónappal ez elötti incidens, de megpróbáltam erőt venni magamos, hiszen elhatároztam, hogy mostantól nem leszek olyan gyáva ember, hiszen az már nyilvánvaló, hogy a családomhoz nem mehetek vissza. Jut eszembe azóta gyökeres váltózásokon mentem keresztül. Mellig érő hajam lett, előtte fenékig ért. A hajam a vállamtól lefelé lila. Nem tudom miért kék nem engedte Damon, hogy másikat válasszak. Ezen kívül kontaklencsém van. Na jó csak ez a kettő a nagy változás.
Belépve megpillantottam Bencét, akivel találkozott a tekintetünk, de ő hírtelen elfordította az arcát. Amikor felnéztem a trónra nem láttam ott Damont ezért beljebb mentem és amikor újra felnéztem már ott űlt. Megtorpantam és nem léptem többet. Virító kék szemével engem figyelt közben az állát simogatta. Isten tudja miket gondol abban a kis buksijában. Vettem egy hatalmas lélegzetet, és közelebb mentem a lépcsőhöz. Miközben fogyott köztem és a lépcső között a távolság Damon közben jött lefelé. A lépcső elött találkozott a tekintetünk.
Feszült csend.
- Miért hivatott? -Szólaltam meg a csöndet megtőrve.
- Különleges este a mai, Csillagom.
Kérdőn nézek rá. -Miért?
-Ma elmegyünk.
-Micsoda? -hangomon meglepődöttség és izgalom üt egyszerre.-
-Jól halottad egy estélyre jössz velem. Te leszel a párom.
-És nekem ezt el kéne fogadnom?
-Ha elfogadod, ha nem, jössz, szóval mindegy.
-Ja akkor, rendben elfogadom! - nézek rá erős tekintettel.
-De így nem mehetsz... Ruhát kell neked szereznünk. Most velem jössz! Mindenki más elmehet! - mondja, és eliindul én megyek utána és Bence is megindul. - Te nem kell gyere maradj csak és kényeztesd inkább a lányokat!
Amikor kiléptünk a teremből, az ajtó becsukódott és halottam ahogy Bence teli ökölből belecsapott az ajtóba. Biztos fájhatott neki. Tovább mentünk a hosszú folyóson és beléptünk egy vas ajtón amin keresztül egy lépcső vezettet fel egy padlás szobába. Már az egész helyet bejártam, de itt még nem voltam, mert ide nem engedtek be, de most végre látom mi van itt fent. Amikor felértünk a lépcsőn egy gyönyörű mályva színű szobába értünk. Tele volt próbababákkal és azokon szebbnél szebb estélyi, koktél és habos-babos már szinte esküvői ruhákkal. Majd leesett az állam. Ilyen gyönyörűeket még sosem láttam, pedig aztán eddigi életemben sok ilyen szalont meglátogattam már. A szemem egy vörös csodán állt meg, amit nem tudtam elfelejteni. Amikor tovább mentünk néhány lány volt ott akik tükrökkel szemben álltak és a rajtuk lévő ruhákat nézték. Amikor az egyik mögött mentem el a szemem sarkából valami furcsát láttam. Azonnal rükvercbe váltottam és visszamentem a tükörhöz a csajt arrébb löktem és odaálltam.
- TE JÓÓ ÉG! Damon ! - néztem hátra Damonra aki hirtelen hátra kapta a fejét.
- Mi az Csillagom?
- Egy! Ne szólíts Csillagomnak, neked szigorúan Natália vagyok! Kettő, milyen színű a hajam ?? Ezt hogyan merészelted ? Mikor lettem szőke? Hogy gondoltad ? Azt gondoltad, hogy így jobban illek hozzád? Hát akkor ezt elcseszted! Azonnal kérem vissza a másikat.
-Hát... -időközben mögém sétált Damon.- Nem fogjuk vissza festeni, és nekem te ne hisztizz, nem vagyok az anyád akinek feleselhetsz, sem valami cafka barátnőd vagy pasid. - tart egy kést a derekamhoz.
Nagyot húztam a hátamon, hogy a kés ne szúrjon annyira, vettem egy mély levegőt, lassan megfordultam és megfogtam a kés élét.
- Nincs kedvem még egy szúrt sebhez, elég nekem a másik, az is még alig gyógyult be. Örülnék, ha nem lenne még egy sebem. - Néztem mélyen Damon szemébe és elmosolyodtam. -
- Jól van akkor - rakta el a kést.- nem bántalak nyugalom, de nekem te ne nyafogj, mert nem tűröm el.
- Értettem, nyugalom uram! - szalutáltam neki, majd sóhajtottam egyet a nyugalomtól, majd a falra néztem. Rengeteg bekeretezett képet láttam családokról, vagy ugyan azon a képen szereplő de másik önálló képen lévő emberekről portrét. - Ezek az emberek kik ? - Néztem Damonra kérdőn.
- Nos ezek a felmenőim. Gyere bemutatlak nekik, kezdjük a legidősebbel. Ő itt II. Damon Domen angol báró. Talán ha jól emlékszem 1685-ben született. Korábbi felmenőimről nincs képem, mert egy tűz felégette a házukat és elveszett az összes festmény. Egyedül a családi képüket tudta megmenteni és a saját portréját. Itt 27 éves volt. 20 évesen lett apa.Ő - mutat a családi képre - a felesége Katharine a 4 lányuk Sasha a szőke hosszú hajú, Kennaa barna, Lianna a szőke göndör és Joanna a barna rövid...
-Ő lány ? Én azt hittem, hogy egypetéjű a mellette álló fiúval. Ő ki ?
- Ő Louis az egyetlen fiú gyermekük. Itt volt 19 éves, ezután ment katonának, ahol elvesztette a jobb kezét könyöktől lefelé. - Léptünk tovább egy másik képhez amin valószínűleg Louis lehetett idősebb korában. - Itt már 34 éves 1 fia és egy lánya volt, Damon és Dhorina.
- A felesége hol van ?
- Hm, megölte. -Ezzel a könnyed válasszal tovább is ment a másik képhez.
- Várj megölte ? Miért?
- Áh csak rájött, hogy csalta és nem szerette ha hűtlenek hozzá, ezért ölte meg a fiát is.
- Hah megölte a fiát is. ... Akkor hogyan vitték tovább a Domen nevet ? - néztem rá kérdőn.
- Dhorina hozzáment egy szegény paraszthoz akinek nem volt senkije és semmije, bár igen jóképű volt, és beleegyezett abba, hogy Domen legyen a családnevük. Ő volt Allan. Itt mindketten már 24 évesek voltak és ott voltak a 4-es ikreik Ames a fiú és Abigail a lány, és a másik két fiú Damon és Francois. Damon megölte Francoist ez a kép után 12 évvel, mivel itt csak 4 évesek voltak.
- Miért?
- Mert Francois rájött Damon és Abigail kapcsolatára.
- ? Mi van ? Együtt voltak vagy mi ? És Ames?
- Őt nem érdekelte, ő ölte meg a szüleiket, hogy hallgassanak.
- Van ám brutalitás a családodban.
- Van egy-kettő. - Néz rám majd kacsint egyet. És akkor innen 1761-től 1945-ig semmink sincsen...
- Kitalálom leégett a ház ...
- Nem talált, még mi sem tudjuk, hogy hol vannak, még nem találtuk meg őket, az is lehet, hogy nincsenek képek. Ő itt az apám. Ez a kép '45-ben készült itt volt 25 éves itt volt az anyám Katharine és egyetlen gyermekük én aki itt még nincs, csak a következőn. 1998. május 25. itt születtem meg 2 órával ezelőtt. és itt vagyunk most én 40 évesen Bence 20 évesen. Na és az én családomról ennyit is. Most nézzük amiért jöttünk.
Ez a "kis családi bevezető után" Damon odavitt egy szabóhoz, aki méretet vett rólam, derékbőség stb. aztán engem meg sem kérdezve kiválasztották az anyagmintát és fazont is. Hát jó... Igaz engem nem is érdekel, hogy miben leszek mi ? Ja persze. Azt remélem, hogy nem valami félig átlátszó ruhában megyek, hanem valami egészen szépben. Ha kivágott lesz nem csak a hátán esküszöm, hogy megnyúzom élve és a szeme előtt csinálok papucsot a hátáról lenyúzott bőrből. Na mindegy is, remélem szép lesz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése